„Minden mindennel összefügg. Ami a Föld sorsa, az a fiainak is a sorsa…”

(Seattle indián törzsfőnök)

Iskolánk nevelőtestülete elkötelezett a környezeti nevelés és a fenntarthatóság pedagógiája iránt. Fontos feladatunknak tartjuk, hogy tanulóinkban kialakítsuk az igényt arra, hogy megismerjék az őket körülvevő közvetlen és tágabb környezetüket, megtanulják, hogy ők mit tehetnek környezetük védelméért. A környezeti nevelésen keresztül tudatosítjuk a problémákat, ráébresztjük a gyermekeket a természet szépségére. A program segíthet abban is, hogy felfedezzék a környezeti értékeken túl a személyes értékeiket is, és segíthet a tanulók önértékelésében és a problémákkal szembeni felelősség kialakításában.

Fenntarthatóság és környezetvédelem-munkacsoport tagjai:

·         Nacsáné Rácz Erzsébet (gazdasági vezető)

·         Vikor Ágnes (munkacsoport koordinálója, tanító és könyvtáros)

·         Szűcs Ádám Éva (tanár – természetismeret és biológia)

·         Csofcsics Erika (tanító és földrajz szakos tanár)

·         Simityné Mészáros Judit (tanító és biológia szakos tanár)

·         Mikó Zsuzsanna (testnevelés szakos)

·         Nemes Brigitta (tanító és DÖK segítő felnőtt)

·         Sódar Béla Balázs (testnevelés és technika szakos tanár)

A munkacsoport működésének legfontosabb célja , hogy a tanulók ne csak ismereteket szerezzenek, hanem kialakuljon bennük a felelős, környezettudatos magatartás, amely áthatja mindennapi döntéseiket és hozzájárul egy fenntarthatóbb jövőhöz.

1. Tudás és szemléletformálás

• Környezeti ismeretek átadása: a természeti rendszerek, az ökológiai folyamatok, a fenntartható fejlődés fogalmának megértése.
• Összefüggések felismerése: gazdasági, társadalmi és környezeti tényezők kapcsolatának bemutatása.
• Kritikus gondolkodás fejlesztése: a diákok tudják mérlegelni a fogyasztási szokások, energiafelhasználás, közlekedés és hulladéktermelés következményeit.

2. Értékek és attitűdök kialakítása

• Környezettudatosság erősítése: felelősségteljes hozzáállás a természeti erőforrásokhoz.
• Felelősségvállalás: tudatos döntések egyéni és közösségi szinten (pl. szelektív hulladékgyűjtés, víz- és energiatakarékosság).
• Empátia a természet és a jövő generációk iránt.

3. Készségek fejlesztése

• Problémamegoldás: gyakorlati megoldások keresése környezeti kihívásokra.
• Együttműködés: közös projektek, iskolai zöld programok (pl. faültetés, ökoiskolai kezdeményezések).
• Fenntartható életmód gyakorlati elemei: újrahasznosítás, komposztálás, tudatos vásárlás.

4. Aktív részvétel és cselekvés

• Iskolai környezet alakítása: zöld udvar, energiatakarékos megoldások, egészséges étkezési szokások.
• Közösségi felelősségvállalás: helyi környezetvédelmi akciókban, társadalmi kezdeményezésekben való részvétel.
• Hosszú távú szemlélet: a diákok életmódjukban és későbbi munkájukban is képviseljék a fenntarthatóság értékeit.

Megvalósítás feltételei:

A fenti célok megvalósításához a személyi, tárgyi feltételeket az iskola és az intézmény alapítványa közösen tudja biztosítani. A programok lebonyolításához minden esetben munkacsoportunk biztosít segítséget.

Az éves munkatervünk kiemelt feladatai között szerepel a környezeti nevelés, melynek során a gyerekeket felkészítjük környezetük megismerésére, megóvására, tapasztalataik feldolgozására, valamint az élő és élettelen természet érdekeit is figyelembe vevő cselekvésre.

A fenntarthatóságra nevelés céljainak megvalósulását szem előtt tartva szervezzük a tanórán kívüli tevékenységeinket elsősorban a környezetvédelmi jeles napok mentén, illetve a különböző témahetekhez kapcsolódóan.

A környezeti nevelés és a fenntarthatóságra nevelés megvalósításához szükséges módszertani kultúránkat folyamatosan fejlesztjük a különböző szakmai napokon, előadásokon, podcastokon, jelenléti vagy online továbbképzéseken megszerzett ismeretek átadásával.

Megvalósítás színterei:

1.      Munkacsoportunk feladataként nem egy környezetvédelmi faliújságot készít, hanem az intézmény területére, röplapokat és figyelemfelhívó plakátokat helyez ki az éppen aktuális hírekről vagy tudnivalókról.

2.      A Diákönkormányzaton belül kialakítottunk egy Zöldkommandó nevű megmozdulást, akik időnként értékelik az osztályok rendjét, odafigyelnek, hogy egy-egy osztályból hány gyermek érkezik nem autóval, hanem más egyéb járművel, hogy megfelelően gondozzák a tanteremben a zöld növényeket, és lekapcsolják- e a villanyt távozáskor, odafigyelnek-e a tudatos szellőztetésre. A Zöldkommandó értékelését a rádióban hallhatják a gyerekek.

3.      A könyvtár feladatai közé beépítettünk egy-egy olyan foglalkozást, melynek célja, hogy a gyerekek a szabadidejükben letegyék az okoseszközöket és könyvet, vagy újságot olvassanak, illetve az iskolarádióban is megemlékezzünk a jeles környezetvédelmi napokról.

4.      Ragadjunk meg minden alkalmat a mozgásra!

Egészen kiskorban meg kell szerettetnünk a gyerekekkel a sportot, a mozgást, amely egy egészséges társadalom alapköve, különösen ebben a vírusok körül forgó világunkban. Alapvető cél, hogy a mozgás a mindennapok része legyen. Vállalunk egy autómentes napot, amikor mindenkit arra bíztatunk, hogy közlekedjen gyalogosan, kerékpárral vagy egyéb járművel.

Munkacsoportunk lényege, hogy a gyerekek minél több mozgáshoz, aktív tevékenységhez jussanak a tanítási nap során – nemcsak testnevelés órán, hanem tanórák közötti szünetekben, tanulás közben, sőt akár otthon is. Ez szorosan összekapcsolható a fenntarthatóságra és környezetvédelemre nevelés céljaival, hiszen:

Egészséges életmód – fenntartható életmód

·         Mozgás, sport és természetben töltött idő → testi-lelki egészség, ami hosszú távon fenntarthatóbb életminőséget eredményez.

Környezettudatos közlekedés

·         Aktív iskolába járás (gyalog, kerékpárral, rollerrel) csökkenti az autóhasználatot, így a légszennyezést is.

Természeti környezethez való kötődés

·         Szabadtéri foglalkozások, tanórák a parkban vagy udvaron → erősítik a természet iránti tiszteletet és a környezeti felelősségvállalást.

Közösségi élmény, együttműködés

·         Zöld játékok, mozgásos feladatok → közösségformáló hatás, amely segíti a társadalmi fenntarthatóságot.

5.      E tanévtől csatlakokztunk az „Erdő az iskolában” mozgalomhoz, mely pontosan azt a szemléletet erősíti, amit az erdőpedagógia képvisel: élményszerű tanulást, a természet szeretetét és a fenntarthatósági értékek közvetítését.

Mit ad a gyerekeknek?

·         Érzelmi kötődés az erdőhöz – nemcsak tanulnak róla, hanem személyes élményeik lesznek.

·         Felelősségvállalás – megértik, hogy a fák, erdők megőrzése közös ügy.

·         Fenntarthatósági szemlélet – láthatják, hogyan kapcsolódik az erdő megóvása a jövőjükhöz (pl. klímavédelem, oxigéntermelés, biodiverzitás).

·         Aktív cselekvés – virágültetés, szemétszedés, madáretetés, természetvédelmi akciók révén részeseivé válnak a környezet védelmének.

Hogyan kapcsolódhat az oktatáshoz?

·         mesék, játékok, kézműves foglalkozások (pl. falevél-lenyomatok, erdei mesenap).

·         Tantárgyi beépítés:

o    Környezetismeret / biológia → növény- és állatvilág.

o    Földrajz → erdők szerepe a klímában.

o    Matematika → faültetések számítása, erdőterület mérése.

o    Irodalom → erdőhöz kapcsolódó versek, népmesék.

o    Rajz/technika → erdei motívumok, természetes anyagok felhasználása.

o    Fizika → energiatakarékosság

Közösségi hatás:

·         Iskolai identitás erősítése: az egész intézmény egy közös ügyért dolgozik.

·         Szülők bevonása: családi kirándulások, virágültetési napok.

·         Kapcsolódás helyi közösségekhez: együttműködés erdészekkel, természetvédelmi szervezetekkel.

A környezeti nevelés színterei az iskolánkban egy éves programtervbe foglalva

ESEMÉNYNAPTÁR